Amikor belépsz egy fesztivál területére kint hagyod a valóságot. De vannak olyan problémák, amik nem tágítanak mellőlünk olyan könnyen, vagy olyanok, amiket még nem ismerünk és egy váratlan pillanatban a mélyből a felszínünkre kúsznak. Abban a pillanatban jó, ha van közeli segítség. Még egy fesztivál közepén is.
Évek óta megtalálható a fesztiválokon egy önkéntes kezdeményezés a Helperek Önkéntes Segítők Közhasznú Egyesületének Pszichológus Divíziója, akik a fesztiválozók rendelkezésére álló szakképzett pszichológusokból és pszichológus hallgatókból álló segítő csapat.
A fesztiválokon felfokozott állapotba kerül az ember. Kitéve a rengeteg ingernek, adrenalinnak, akár alkohol és más tudatmódosítószerek hatásainak. Nem csak a szervezet kap nagydózist, de a lélek és az elme is. Egy pánikroham bármikor rátörhet az emberre. Jó tudni, hogy ezekben az esetekben, felkészült Pszichológus-Helperek állnak ügyeletben a fesztivál ideje alatt 0-24 órában, ingyenes szolgáltatást nyújtva.
Doma Valentina a Helperek Pszichológus Divízió vezető-helyettese mesél az önkéntesség ezen ágának fontos szerepéről.
Több helyen is végeztél önkéntes munkát és a mai napig Civil szervezetek berkeiben végzed munkásságodat. Hogyan találtál rá erre a divízióra?
Egy egyetemi hírlevélben vagy egyetemi csoportban jött a felhívás, hogy pszichológus hallgatókat, valamint végzett pszichológusokat keresnek a Helperek Egyesület Pszichológus Divíziójába és nagyon megszólítva éreztem magamat. Azt azért érdemes tudni rólam, hogy az önkéntesség szó valami érdekes gombot kapcsol be nálam, pozitív értelemben, amire azért nagyon gyakran felfigyelek, főleg ha olyanfajta önkéntességről van szó, aminek társadalmi hatása van. Úgyhogy abszolút úgy éreztem, hogy utána kell néznem ennek a lehetőségnek. Amit találtam róla, felkeltette az érdeklődésemet. Fesztiválokon kortárstanácsadást tartani, segítőbeszélgetésekben részt venni, motivációs interjút készíteni és krízisintervencióval foglalkozni. Szerintem ez egy izgalmas terep és úgy voltam vele, ha eddig nem voltam egy fesztiválarc, akkor, miért ne próbálkozhatnék ezen az úton, hogy megnézzem milyen ez a közeg. És azt kell mondjam, hogy nem csak behúzott, de bent is tartott.
Photo credit/ Rubin Mónika
Mióta végzel az Egyesületnél önkéntes munkát?
2018-ban csatlakoztam az Egyesülethez. Sajnos a Covid megrázta a fesztivál közeget is, így két szezon maradt ki. Aztán a Covid utáni időszakban szerencsém volt, mert más pozícióban is kipróbálhattam magam: a pszichológus csapat koordinátoraként és most már a Divízió vezető-helyetteseként.
Szerinted miért fontos ennek a kezdeményezésnek az ápolása és fejlesztése?
Szerintem a Helperek Egyesület munkája nagyon fontos. Azt tudni illik, hogy több divízióból áll az Egyesület munkája és a legfőbb tevékenység az elsősegély járőrök által végzett munka. Ők vannak a legnagyobb létszámban, és erre épült fel a Helperek Önkéntes Segítők Közhasznú Egyesületnek a munkája. Szerintem az, hogy egy nagy fesztivál méretű rendezvény elsősegélynyújtási és egészségügyi tevékenység szempontjából le legyen fedve, biztosítva legyen az elengedhetetlen dolog. Még akkor is, ha nem minden fesztiválon van ez így, de jelentős biztonságérzetet ad a fesztiválozónak is, hogy vannak emberek láthatósági mellényben, akik éjjel-nappal járják a fesztivált és a legapróbb gondoskodástól a mentőhívásig mindent elvégeznek. Legapróbb gondoskodás alatt azt értem, hogy ha valaki a napon elalszik, akkor beterelgetik árnyékba, hogy ne száradjon ki, ne kapjon napszúrást. Plusz az, hogy egy pszichológus, pszichológus hallgatókból álló csapat is lehetőséget kap arra, hogy kiegészítse ezt a fizikális segítség nyújtást, mentális egészséggel kapcsolatos tevékenységgel. Ami abban is fontos, hogy a mentális egészség láthatóbbá váljon, hogyha valaki nincs jól, az rendben van. Nem gondolná az ember, de nagyon sokunkból jön ki ebben az euforikus állapotban az, hogy vagy túl sok és akkor kell segítség, vagy annyira lelazultam, hogy de jól esne valakinek kiönteni a szívem. Ez egy extra dolog. Szóval a fesztiválozók elsősorban nem azért jönnek, hogy elsősegélynyújtásban részesüljenek vagy eljöjjenek egy pszichológus sátorba, de ha már ott van, akkor jól jön. És ez eléggé egyedi dolog itt Magyarországon. Vannak más szervezetek is, akik foglalkoznak ezzel, de külföldön például nem tapasztalják a fesztiválozók, ezt a biztonságos közeget. És ahhoz, hogy az ember felelősségteljesen tudjon bulizni, ahhoz magának a szervezőknek is úgy kell hozzáállni, hogy az biztosítva legyen. Az, hogy ez az Egyesület létezik és önkéntesek dolgoznak benne, megtámogatja ezt a folyamatot.
Photo credit/ Pongrácz Eszter
Tájékoztató jelleggel hasznos információk a Helperekről, a fesztivál területén az első napoktól az utolsóig ügyeletben vagytok, 0-24, ingyenesen igénybe vehető. Mit lehet még tudni rólatok? Kik jelentkezhetnek egy ilyesfajta önkéntes munkára? Mikor, ki veheti igénybe ezt a szolgáltatást?
Azt fontos kiemelni, hogy mi nem csak a „terepen” vagyunk jelen. Ahhoz, hogy kint járőrözzenek az elsősegélynyújtók a fesztivál területén, illetve mi a pszichológus sátorban tudjuk fogadni a klienseket, ahhoz az kell, hogy legyen minden más divízió is, például a Technikai Divíziónk, akik felépítik a bázisunkat, sokat járnak autóval, hozzák-viszik az eszközöket, amikre szükség lehet az Egyesület munkájához. Az Iroda Divízió, akik felelnek a papírmunkáért, a háttérmunkáért, vagy a Média divízió, akik meg nem csak a fesztiválról, de a mi munkánkról is felvételeket készítenek. Ez nyilván a láthatóságunkat is megtámogatja. És még sorolhatnám. Tehát több részből áll ez az egész egyesületi munka. Szeretném kiemelni, hogy a háttér feladatok elvégzése nélkül ez nem működhetne. És ezekbe a divíziókba is nagy szeretettel várjuk a jelentkezőket minden évben. Lehet jönni a médiásokhoz fotózni, a technikásokhoz, akik tudnak autót vezetni és a pakolásban tudnak segíteni. Nagyon fontos, hogy ezek a divíziók is mindig meg legyenek támogatva önkéntesekkel. Illetve van még a Mainstage Divíziónk, ők egy külön csapat, akik a nagy színpados eseményeket biztosítják.
Hogy ki jelentkezhet hozzánk? Bárki, aki elmúlt tizenhat éves. Nálunk a középiskolákban kötelező közösségi szolgálatot is el lehet végezni. Szóval bárki, aki bármelyik feladatkörben érzi magában a potenciált és a kedvet és tudja magáról azt, hogy bírni fogja a talponállást, mert ez nem egy egyszerű terep és a körülmények sem a leghétköznapibbak, cserébe a szabaidejében az ember ki tudja használni a fesztivál adta lehetőségeket. Érdemes a Helperek honlapját figyelni, illetve az Instagramon is aktívak vagyunk, valamint van Facebook oldalunk is.
A pszichológus divízióhoz való jelentkezés kicsit más, hiszen oda szükség van szakmai háttérre. Olyan emberek jelentkezhetnek, akik minimum az alapképzés másodévét befejezett pszichológus hallgatók. Ők átesnek egy interjúztatási folyamaton, a mi divíziónk kiválasztási folyamat ebben tér el a többitől. Januárban toborzunk, február és március környékén lezajlanak a kiválasztások, ami azt jelenti, hogy átnézzük a beküldött írásos anyagokat, ami egy önéletrajz és motivációs levél. Ezek alapján pedig behívjuk a jelentkezőket interjúra. Itt felmérjük a szakmaiságot, a motivációt és az angol nyelvtudás is lényeges. A kiválasztási folyamat után pedig kiértesítjük azokat, akik bekerülhetnek a csapatunkba, ami körülbelül negyven főből áll. Ezt a számot igyekszünk újakkal és régiekkel egyaránt feltölteni. Aztán pedig egy öt alkalmas képzésen vesznek részt az önkénteseink. Így mi már a fesztiválszezon elejére képzett csapattal állunk rajtra készen.
Photo credit/ Rubin Mónika
A negyven fő, az csak a pszichológus csapat létszáma?
Igen. Az elsősegély nyújtó járőrökből többre van szükség. Ez fesztiválonként is változhat. Az a célunk, hogy ez a negyven fő Sziget fesztiválra képzett legyen. Vállalja, hogy a rendezvény teljes ideje alatt részt tud venni az önkéntes munkában. A Sziget az a fesztivál, ahol van egy sátrunk, ami 0-24-ben fogadja a fesztiválozókat.
A csapat műszakokra van osztva? Egy műszakban hány elérhető pszichológus várja a látogatókat?
Fontos tudni, hogy az elsősegélynyújtó járőrök is éjjel-nappal készenlétben vannak, ők tizenkét óránkénti váltásban járják a kijelölt területüket. A pszichológus divízióban hatórás műszakokba vannak osztva az önkéntesek. És egy műszakban hat pszichológus elérhető, illetve van egy műszakvezető, aki főként a csapata koordinálásában segít.
Mindig tudnánk egy picit több pszichológust vinni, próbálkozunk is ezzel évről-évre, hogy a fesztivál felé lehessen számokkal alátámasztani, hogy elbírna még több pszichológust a rendezvény, mert egyre többen térnek be hozzánk.
Mitől függ, hogy több pszichológust vihessetek ki a fesztiválra? Tőletek függ?
Nem. Jelentkezés bőven van. Attól függ, hogy mekkora büdzséje van fesztiválnak ezekre a szolgáltatásokra.
Melyik fesztiválokon vagytok jelen és pontosan milyen feladatokat láttok el?
Nem csak a Sziget fesztiválon vagyunk elérhetőek, de az a legfontosabb, erre készülünk egész évben. Évről évre igyekszünk fejleszteni, változtatni a képzésünkön a működésünkön.
A sátorban lévő munka az abból áll, hogy bárki, aki úgy érzi, betérhet hozzánk, bármiről is szeretne beszélgetni. Úgy kell elképzelni, hogy egy jól frekventált helyen van egy fehér sátrunk, amit igyekszünk kidíszíteni színes, szemet kápráztató dolgokkal, ami megfogja az ember tekintetét. Hogy ez milyen munkát is taka? Gyakran pszichoedukációt, tehát olyan beszélgetéseket, amelyekben elmondja a látogató, a nehézségeit, mert még sosem járt szakembernél és neki ez az első találkozása, belépési kapuja ebbe az egész témakörbe, mi pedig ismertetjük vele a fesztiválon kívüli lehetőségeit, hogy milyen irányba érdemes keresgélnie. Előfordul, hogy drogprevenciós beszélgetéseink is vannak, amik a tudatos szerhasználat jegyében történnek, hiszen egy fesztiválon vagyunk, tehát itt másmilyen a prevenciós szándék, mint a fesztiválokon kívül. Leggyakrabban párkapcsolati nehézséggel érkeznek hozzánk. Szívesen beülnek hozzánk a párok is. Azokat a beszélgetéseket igyekszünk ketten vinni, hogy ne egyedül legyen benne a segítő. Ha van lehetőség rá, akkor mind a két nemet képviselve. Attól függ persze mire van igény a pár részéről. Egynemű pároknál is lehet arra igény, hogy a beszélgetőtárs fiú is és lány is legyen. Nagyon színes a paletta, hogy kinek éppen mire van szüksége. Igyekszünk ezeket mindig figyelembe venni és kiszolgálni ezeket az igényeket.
Sok emberből kijönnek ilyenkor a nehezebb érzések, a gyász, legyen az haláleset, vagy olyan életesemény, ami gyásszal kapcsolatos folyamatot, érzéseket vált ki. A fiataloknál a kapunyitás is jelentős kérdéskör és gyakran szorongást keltő, a „Mit kezdjek az életemmel?” kérdés megválaszolása. Nagyon sokszor arra van szükség, hogy támogassuk őket abban, hogy teljesen rendben van bizonytalannak lenni. Ezek mellett pedig rövid krízisintervenciót is végzünk, ha például valakire rátör egy pánikroham, akkor mi ott vagyunk, hogy kísérjük és segítsük őt. Ez a sátron belüli munkánk, de azon kívül is lehet ránk szükség, ha mondjuk az elsősegélynyújtó járőrök azt tapasztalják, hogy nem működik velük együtt a fesztiválozó, akkor sokat segít az, ha a helyszínre tud menni egy Pszichológus-Helpre, aki esetleg egy másik kommunikációs csatornán keresztül tud vele beszélgetni, amíg őt ellátják. Gyakran van az is, hogy akire rátör a pánik, az nem tud bejönni hozzánk. Nem tudja, hol talál minket. Ilyenkor a biztonsági szolgálat jelenti, hogy valakihez segítség kell, zokog, sír, nem nyugtatható, akkor mi biztosítunk valakit, aki ki tud menni helyszínre segíteni. Ha szükség van ránk az Ambulancián, azaz a fesztivál mobilkórházában is tudunk segítséget nyújtani, de ez ritkán fordul elő. Többnyire a sátorban lévő beszélgetések fedik le a Sziget fesztiválos munkánkat.
Más fesztiválokon is megtalálhatóak vagyunk, mint például a Sound és a Bánkitó, ahol néhány fővel vagyunk jelen, olyanokkal, akik már voltak Pszichológus-Helperek a Sziget fesztiválon korábbi években. A Soundon és a Bániktón kis létszámban egészítjük ki az egészségügyi tevékenységet. Mindenhol más jellegű a fesztiválközeg, ezért mások is az igények. A Sound fesztiválon többször előfordulhat, hogy pánikroham tör valakire vagy éppen a nem együttműködő fesztiválozó az elsősegélynyújtó járőrökkel szemben. A Bánkitó közönsége pedig nagyon nyitott, hogy egy mentálhigiénés tanácsadáson, segítő beszélgetésen is részt vegyen.
Photo Credit/pszichologushelperek
Ez a fajta önkéntesség merőben más, mint egy gyerektábor vagy állatmenhelyi önkéntes munka. Mit ad ez az önkénteseknek? Akár lelkileg, szakmailag?
Én szeretném, ha ebben az évben kiküldenénk egy kérdőívet a fesztivál után az önkénteseinknek, amiben elmondhatják a csúcsélményeiket, vagy épp a nehézségeiket; hogy hogyan alakult a fesztivál, az elvárásaikhoz képest.
Én azt tapasztaltam, hogy a pszichológus hallgatók a tanulmányaik során, a hosszú évek alatt nem feltétlen tapasztalják meg, hogy milyen helyzetekben lenni, milyen egy beszélgetésben kísérni valakit. Nagyon elmélet orientáltak a képzések, ami helyén való. És persze vannak kivételek, ahol van lehetőség gyakorlatiasabb tudásra is szert tenni. A fesztivál-pszichológusi munka jelentős kompetenciaérzést tud nyújtani. De nagyon sok kételyt is. Annyi kérdőjelet ember feje felett még nem láttam, mint néha az első ülés után, amiben először volt részte Pszichológus-Helperként. De szépen lassan megérkezik az érzés, és leülepszik élmény, hogy sok mindent jól csinál. Ezt megtámogatjuk azzal is, hogy van szupervizorunk, akivel lehet beszélgetni a saját élményekről. A fesztivál-pszichológiai munka során és magán a szupervízión is kaphatok, egy visszajelzést is arról, hogy jó úton vagyok, akár a szakmámban, akár a tanulmányaimban és ez máris növeli a kompetenciaérzésem.
Amit itt még megtapasztalhat az ember az az, hogy mennyi a teherbírása, mind lelkileg, mind fizikailag. Az éjszakai műszakok, a sok inger, a hangzavar, a rendszertelen étkezés, a kevés alvás, minden életkörülmény tekintetében. Azt gondolom, hogy lelkileg ez egy megterhelő feladat, hiszen nem egy hagyományos körülmények között történő pszichológusi munka. Ezalatt arra gondolok, hogy az ember tud szünetet tartani két páciens között, limitálja a látogatóinak a számát, ezzel ellenben itt ki-be pörögnek a fesztiválozók. Az, hogy hogyan bírja ezt, mik a határai, különböző kihívásokkal hogyan néz szembe, ezekkel kapcsolatban mind rengeteget tanul az ember önmagáról, szakmaileg egyaránt. Egyfesztivál után rettenet kimerültek az önkéntesek, de valahol tényleg feltöltő, hogy segített valakinek, hogy sikerült visszaintegrálnia őt a fesztiválra. Nagyon sokszor a klienseink szeretnék ezt meghálálni és ez nekünk egy olyan visszajelzés, ami miatt fontosnak érezzük a munkánkat.
Photo credit/ Rubin Mónika
Neked mi volt az a pillanat, amikor azt érezted, hogy megéri ezt csinálni?
Nagyon sok ilyen pillanatom volt a fesztiválok során. Számomra igazán emlékezetes volt, amikor valakit egy jelentős krízisből kellett kihúznom. Volt már alkalmam valakinek az önkárosító gondolatait odáig kerekíteni - nyilván az ő erőfeszítéseinek is köszönhetően -, hogy azt mondja, képes visszamenni bulizni a barátaival. Arcul tudja csapni az embert az, amikor egy vidám, csodálatosan színes bulikörnyezetben egy fesztiválozó betér hozzá a legsötétebb érzéseivel és megosztja az önsértő gondolatait. Majd eljut a 40-50 perces beszélgetés végére azzal a megéléssel, hogy „jó, most már nem is annyira rossz, csak közepesen”. Ilyenkor gyakran nem is akarok többet, csak annyit, hogy belássa: neki ezzel még dolga van, és hogy ebből a krízisből is ki tudott jönni némi segítséggel. Végül azt mondta: „szkeptikus voltam, de köszi, hogy itt van ez a sátor, és tudom, hogy ide visszajöhetek”. Ez azt gondolom, minden munkaórát megér, amit belefektetek.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez