Talán segít egy kicsit kettőnk helyzetén, ha bevezetlek benneteket a nők titkos világába… Miért olyan erősek, kegyetlenek, lelketlenek és uralkodó természetűek a nők? Nos, nem azok, csak ezt a szerepet játsszák, hogy biztonságban érezzék magukat, hogy ne sérüljenek meg és megvédjék magukat. Úgy tűnik működik a dolog, mert eléggé távol tudnak tartani benneteket. A mai nők többsége fél, retteg gyengének lenni, annyi sérelmet tárol magában, hogy többet már nem tud elviselni.
Talán segít egy kicsit kettőnk helyzetén, ha bevezetlek benneteket a nők titkos világába… Miért olyan erősek, kegyetlenek, lelketlenek és uralkodó természetűek a nők? Nos, nem azok, csak ezt a szerepet játsszák, hogy biztonságban érezzék magukat, hogy ne sérüljenek meg és megvédjék magukat. Úgy tűnik működik a dolog, mert eléggé távol tudnak tartani benneteket. A mai nők többsége fél, retteg gyengének lenni, annyi sérelmet tárol magában, hogy többet már nem tud elviselni.
S hogy miért nem beszél ezekről?
Isten tudja miért nem. Azt hiszem nem tanultuk meg gyerekkorunkban, vagy inkább nem volt rá lehetőségünk, ahogy nemtől függetlenül egyikünknek sem, hogy kimutassuk az érzelmeinket, s hozzászoktunk ehhez a visszahúzódó viselkedésmintához. Így állandóan keménynek, erősnek mutatjuk magunkat.
Ha egy kicsit belegondoltok számotokra is egyértelmű és világos lesz a helyzet.
Mert mióta is az önbizalom, a magabiztosság jele az embertelen keménység, a fellengzősség, a flegmaság? Sosem volt az, és most sem azt akarja mutatni, hanem azt, hogy rettegünk, hogy megmutassuk mennyire, már csontighatolóan ki vagyunk éhezve a szeretetetekre, a gyengédségetekre, hogy valaki babusgasson, átöleljen minket. Össze-vissza beszélünk, hazudunk nektek és önmagunknak, hogy rendben van ez így, de tudjuk jól, hogy mindez hazugság, nagy a baj, a természet ellen dolgozunk mi is, ti is. Sokszor már annyira kemények vagyunk, hogy mi magunk sem látjuk, képtelenek vagyunk külső szemmel látni magunkat, a szívünket atomtámadás ellen is védő pincében őrizzük, érdektelen, fásultak, életuntak vagyunk, számunkra a párkapcsolat nem jelent már semmit, nem gondolkodunk benne, a jövőképünkben nem jelenik meg a szerelem.
Pedig a nőnek férfi mellett a helye. S nincs nő ezen a bolygón, aki ne egy erős, megbízható férfi karjában szeretne bújni este a munka után. De sosem mutatjuk ki a vágyainkat. Kegyetlenül hozzászoktunk ahhoz, hogy az álerősségünk megvéd minket a további csalódástól és fájdalomtól, mert úgy tűnik működik a dolog. Legalábbis egy darabig. Aztán ahogy megvédjük magunkat a további sérelmektől a keménységünk által, sajnos kiszorítjuk a gyengédség és szerelem lehetőségét is az életünkből. Álbiztonságban, szeretetéhesen, haldokló lélekkel tengetjük az életünket, pont úgy, mint ti. Ha valaki megkérdezi mi a baj, a válasz "természetesen": semmi, minden rendben van, ahogy eddig is… Elég nagy baj ez, nekünk is, nektek is.
Könyörögve kérlek Benneteket! Ne dőljetek be nekünk! Félünk! Gyengék vagyunk és fogalmunk sincs már hogyan kell nőnek lenni, rég elfelejtettük s nincs tankönyv, ami megmutatná a visszavezető utat.
Ha egy nő rideg, nem kell mást tennetek, mint kedvesnek lenni hozzá, megsimogatni. De! Nagyon fontos, hogy tudjátok nem fog rögtön minden a helyére kerülni, nem válnak a dolgok egyik napról a másikra egyetlen öleléssel a helyükre. Ugyanis a visszavezető út éppolyan hosszú lesz, mint amilyen hosszú az út idáig tartott. Kitartás, következetes viselkedés és tudatosság szükséges a sikerhez. Nincs más lehetőségünk, vagy megsemmisítjük vagy szeretjük egymást…
Írta: Agatha Seymour
Agatha Seymour könyveivel most Wellness
hétvégét és további értékes ajándékokat nyerhetsz!
Kattints ide: www.agathaseymour.hu
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez