Egészen bizonyos, hogy bármely nő meghódítható, teljesen reménytelen eset nincsen. Ennek oka a természet rendjében gyökerezik: ha egy nő érzi a férfi vágyát, akkor a legbensőbb ösztönös reakciója az lesz, hogy ennek a vágynak előbb-utóbb engedjen, hiszen végső soron ez biztosítja a faj fönnmaradását.
A vonzalom felébresztése |
|
Egészen bizonyos, hogy bármely nő meghódítható, teljesen reménytelen eset nincsen. Ennek oka a természet rendjében gyökerezik: ha egy nő érzi a férfi vágyát, akkor a legbensőbb ösztönös reakciója az lesz, hogy ennek a vágynak előbb-utóbb engedjen, hiszen végső soron ez biztosítja a faj fönnmaradását. A kérdés csupán az, hogy hajlandóak vagyunk-e elegendő időt, energiát és figyelmet fordítani arra, hogy vágyunk tárgyát meghódítsuk. Magyarán: hogy megéri-e a számunkra? |
Min múlik az, hogy valaki férfias-e? Jól tudható, hogy ebben a vonatkozásban nem sokat számít a külső, a foglalkozás, az öltözködés. Itt olyasmiről van szó, amit leginkább „kisugárzásként” lehet leírni. Ez a dolog az élet során alakul ki, megfigyelésem szerint a férfi-nő kapcsolatokban korábban meghozott döntések eredményeképpen. Igen gyakoriak az olyan leírt megfigyelések, amik arra utalnak, hogy a párkapcsolatokban a hatalmi viszonyok eltolódnak: a nők egyre több, a férfiak egyre kevesebb hatalommal rendelkeznek a kapcsolatokon belül. A férfiak gyengécske utóvédharcainak nyomai pl. a rövid divatozás után eltűnt „szőke nős” viccek. A kapcsolatokról szóló könyvekben viszont egyre gyakoribbak azok a megjegyzések és viccek, amikből az látszik, hogy a hatalmi viszonyokat át kell alakítani, mégpedig úgy, hogy abból a nők nagyobb részt kapjanak. Hiszen így kívánja az igazságosság és méltányosság. Tipikus példa erre a vicc, amiben a férfi azt javasolja a párjának, hogy változtassanak pózt, mire a nő így válaszol: - Rendben, mostantól te állsz a mosogatónál, én pedig ülök a heverőn és szellentek. Az én kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy ha a férfi pózt akar váltani, akkor azt minek előre megtanácskozni a párjával? A nő legfeljebb majd szól, ha nem tetszik neki valami – egyébként pedig miért is ne tetszene? A férfiasság kulcsa a párkapcsolatokban a kontroll. Ezt úgy értem, hogy egy kapcsolatban az a férfi, aki megmondja, hogy mi legyen: aki meghozza a döntést és felelősséget vállal érte. Intelligens ember persze ódzkodik a felelősségvállalástól, ám elkerülhetetlen, hogy aki dönt, az a következményekért is feleljen. Tapasztalatom szerint egy párkapcsolat akkor indul jól, és akkor működik a lehető legjobban hosszú távon is, ha benne a férfi a férfi, és képes az is maradni. Akármilyen kedvező is általános pozíciónk, bármennyire is ügyesek vagyunk a hódításban és lehetünk nagyon-nagyon férfiasak is, bizony előfordul, hogy a vonzalom felébresztésében egy-egy esetben nem vagyunk sikeresek. Ezt el kell tudni viselnünk: bizony-bizony nem minden vadászat jár azzal, hogy szép trófeát viszünk haza, néha adódhat úgy is, hogy vadászatunk eredménye csupán egy kiadós megfázás és ezer szúnyogcsípés. Ezért soha, de soha ne feledkezzünk meg arról, hogy hál’ Istennek megszámlálhatatlanul sok csodálatos nő van a világon, akik mind arra vágynak, hogy valaki meghódítsa őket. Villányi Péter pszichológus 36-20-939-45-80 www.villanyipeter.hu |
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez