2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


Hol vagytok, régimódi férfiak?

Hol vagytok, régimódi férfiak? Énekeltek-e nekünk bús-szerelmes melódiát az ablakunk alatt? Figyelitek-e, ahogyan halvány fény villan, függöny rebben, mert ott vagyunk, ott várakozunk mögötte, aprócska szobánk rejtekében, mi régimódi lányok. Hol vagytok, ti régimódi férfiak, akik nem tartotok minket őskövületnek, vagy lovagkorból visszamaradt, lóháton illedelmesen keresztben ülő, hibbant időutazóknak?

olvass tovább

Függővé válunk az érzelmektől

Szeretjük szorítani egymás kezét. Nemcsak addig, amíg kifehérednek az ujjaink, hanem addig, amíg el nem törjük a másik kézcsontjait. Nem azért tesszük ezt, mert fájdalmat akarunk okozni, hanem inkább azért, mert így próbálunk meg szeretni.

olvass tovább

A férfi is ugyanúgy küzd

Nem vagyok kibékülve a mai világ sztereotípiáival. Sőt, a női feminista téma sem tetszik, mert teljesen eltolódnak a lélek szerepek az emberek között. Nőként fel akarunk zárkózni egy patriarchális világhoz, és közben a saját női szerepünkről feledkezünk meg. És a férfiak?

olvass tovább

A feltétel nélküli szeretetről

A szeretetet pici korunktól szívjuk magunkba a külvilágból. Kicsiként még tisztán és romlatlanul fordulunk a világ felé. Aztán ahogy öregszünk, és fejlődünk szociálisan, úgy változik a szeretet fogalma számunkra.

olvass tovább

Rosszkor voltunk jó helyen

Tudod, sosem bánnálak meg- mondtad, és én annyira belesüllyedtem ebbe a mondatba, olyan megnyugtatóan vett körül, minta ez lenne a legkényelmesebb babzsák, mintha jobb nem is lehetne. Pedig lehetne, ha velem lennél.

olvass tovább

Ha nem félnénk egymást szeretni, talán már boldogok lehetnénk

Szokták mondani, hogy minden fejben dől el, és talán az élet színpadán ez valóban meg is állja a helyét, de a szív útján már nem biztos. Magunkra nézve azt mondanám, mennyire ostobák vagyunk, idegenként még ki is nevetném a botlásainkat. Hiszen kívülről minden olyan egyértelmű, fejben olyan könnyen meg lehetne oldani a kettőnk párbaját, de mind hiába, ha a szívzörejei mégis megállítanak mindkettőnket.

olvass tovább

Neki megadom magam

  • 2024. december 13.

Volt egy olyan pillanat. Amikor odalépett hozzám és kivett a kezemből minden önvédelmi fegyvert. Az önvédelmi fegyvereim jól működtek az elmúlt években, kiválóan forgattam a bizalmatlanság, a félelem, a gyanakvás és a zárkózottság kardját. Szemlesütve, görbült gerinccel álltam ott, és önszántamból adtam oda, beszélnie sem kellett hozzám, sem suttogva, sem meggyőzően, nem kellett kicsavarnia a kezemből, nem kellett, hogy ledobjam a lábai elé.

olvass tovább