Kulcsszó keresés /


Felégetni a hidakat magunk körül

Az emberi elme az idő pörgése miatt a folytonossághoz szokott. Nem szeretjük a végleges dolgokat. Ahol egyszer figyelmet, szeretetet, szavakat, és önmagunkat – szenteltük valakinek vagy valaminek, onnan képtelenek vagyunk nyomtalanul eltűnni.

olvass tovább

Nyomtalanul - Animus

  • 2012. március 23.

In medias res, persze, milyen történet az, ahol onnan indulunk, ahol valami véget ért, vagy éppen a kiégés, és felderítetlen ügyek frigye hoz létre első hallásra is nyomasztó elegyet. Mert ugye kiégett emberrel roppant fárasztó együtt dolgozni, de akár együtt létezni is, hiszen, ha nem is vallja be magának senki, minden bizonnyal túl van valami olyasmin, amit más még közelről sem ismer.

olvass tovább